Kedd
31 MárcKaranténkiállítás
Nem így terveztük, csak így sikerült. 2020. március 13-án, pénteken készültünk megnyitni a már hagyományos, félévenként felállított, főleg helyi alkotók munkáiból összeválogatott képzőművészeti kiállításunkat a gimnáziumban.
A művek előző délután a helyükre kerültek, aznap azonban -- a terjedő járványra való tekintettel -- nagyobb csoportosulással járó rendezvényt már nem lehetett tartani. Hétfőn pedig az intézmény is bezárt.
Az alkotások viszont továbbra is ott pihennek a falakon, a tárlókban és a paravánokon, ezért gondoltuk, hogy megosztjuk őket egy képsorozatban, reméljük, minden potenciális érdeklődő és látogató megelégedésére. A fotók természetesen nem pótolhatják a valódi élményt, inkább ízelítőt adnak a művek hangulatából.
A kiállítás két balatonalmádi művész és egyik tanárunk alkotásait örökíti meg.
Kollarics Erika várpalotai származású, immár húsz éve él a családjával Balatonalmádiban. A képzőművészet gyermekkora óta az élete része, tehetségét édesapjától örökölte, amit autodidakta módon fejlesztett tovább. Képei a színek és a formák megragadása, valamint a figurák kreatív megjelenítése. Festményei, grafikái elkészítésénél elsősorban pasztellkrétát, rajzszenet és színes ceruzát használ. A kiállításon a Tiszavirág ébredése, Tiszavirág násztánca, Tiszavirág alkonya, Részletek I-II, Lámpás, Szélkakas és Vöröshuszár című alkotásai láthatók.
Vargáné Pompor Anikó: Anika –selyem, nemez és egyéb szépségek címmel mutat be számos kézzel készített textilalkotást, ruhadarabokat, táskákat, dísztárgyakat. A Balatonalmádiban élő hölgy alkotásait, melyeket 'lelkemgyöngyei'-nek hív, szívvel és lélekkel készíti az alkotás minden pillanatát élvezve. Célja, hogy a tárgyak szépsége örömöt szerezzen az őket szemlélőknek, gondolatokat, vágyakat ébresszenek, és másokat is kreatív és örömszerző tevékenységre csábítsanak. A hobbiként készült tárgyak természetes anyagok felhasználásával 100%-os hernyóselyemből és nagyon finom ausztrál merino gyapjúból készültek.
Mester Ildikó Mexikóban és Guatemalában készült fekete-fehér, hangulatos fotóit mutatja be. Végzettsége szerint angol-spanyol nyelvtanár, intézményünkben ebben a tanévben spanyol nyelvet oktatott. Egyetemi tanulmányai után két évet élt Mexikóban, ahol az indián kultúrát kutatta, valamint Roberto Solari chilei fotográfustól fényképezni tanult. Ez utóbbi művészeti ág nem csupán kutatómunkáját segítette, hanem a helyiekkel való kapcsolatteremtés eszköze is volt. A fények, árnyak, arckifejezések izgalmas témául szolgáltak a mintegy 30 képet felvonultató kiállításhoz is.
Simon Orsolya